Van, mikor az ember egy perc alatt megbánja azt, amit
tett vagy mondott. Én is így jártam. Az önbizalom mi magába kerített egy perc
alatt szertefoszlott. Eltűnt a ködbe és tudom jól már sose fog vissza jönni.
Elrabolta tőlem és megtaposta majd meggyötörve, összetörve adta vissza.
Kikerekedtek szemei és valami furcsa érzés kerített hatalmába. Ezt nem kellett volna elmondanom neki. Nem lett volna szabad. Idióta vagyok. Hisz még csak most jött haza. Honnan vettem, hogy majd neki is tetszeni fog az, amit mondani készülök.
• Yumi… - szólított meg olyan hangnemben, amiről az ember rögtön tudja, hogy minden veszve van.
• Ne tudod, mit felejtsd el! - magyarázkodtam hátha nem fogja tovább érdekelni a dolog és hátha azt hiszi majd, hogy hazudtam.
• Yumi. Nekem van valakim. Én szerelmes vagyok valakibe. Sajnálom. De rád nem is tudok úgy nézni, mint egy barátnőre. Te a testvérem vagy. Én csak így tudok rád nézni és ez nem fog megváltozni. - a szívem szakadt meg. Ott helyben megsemmisültem és megalázottnak éreztem magam. Szégyelltem, amit tettem és mondtam. Legszívesebben a föld alá süllyedtem volna szégyenembe. Nem akartam magam előtte elsírni. Nem akartam, hogy azt higgye, hogy nekem csak ő van. Pedig tényleg így van. Ő az egyetlen fiú, akiről azt reméltem, hogy majd vigyázni fog rám. Hiú ábránd. Elkéstem már ezzel.
• Há-há hazudtam te pedig jól bevetted. - eljátszottam, hogy kinevettem, de hát ő már ismer, és tudja, mikor mondok igazat és mikor nem. Feleslegesen tettem ezt is, ahogy a vallomást is.
• Yumi. Tudom, hogy nem hazudtál. - nagyon elszégyelltem magam. - Túl fiatal vagy hozzám és nem is jössz, be. Sajnálom. - mondta könnyű szerrel. Nem akartam tovább látni. Nem így kellett volna neki elmondanom és ő is közölhette volna a tényeket velem egy kicsit kedvesebben.
• Nem érdekel. - felpattantam és berohantam a házba majd magamra zártam az ajtóm. Befeküdtem a takaróm és a párnáim alá és keservesen zokogtam. - Hogy lehetek ilyen idióta, hogy azt hittem bármi lehet köztünk. Nem is érdekel ez az egész. Hülye idióta Chanyeol. Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Nem akarok vele többé találkozni még hallani se akarok róla. - de tévedtem pár hónap múlva hiánya felemésztett. Egyre jobban hiányzott és már nem is hívott. Fájt, hogy csak úgy elfelejtett. Látnom kell őt. Újra vele kell lennem. A napok jöttek és mentek, de én nem tudtam róla semmit. Fájt, hogy mikor lehetett volna nem voltam vele. Ki kellett volna használnom az időt ahelyett, hogy kicsinyes butaságaimmal zaklatom.
Hála a jó égnek ezt az imám az ég meghallgatta. Hazafelé
tartottam a suliból mikor egy plakátot pillantottam meg. S. M ENTERTAINMENT. Állt rajta hatalmas nagy betűkkel.
Meghallgatást szerveztek. Rögtön végig futott az agyamba, hogy ha jelentkezek,
akkor több esélyem lesz újra Chanyeol mellett lenni. Letéptem a plakátot a
falról és rohantam vele haza, mint kiskutya a csontjával. Otthon meg mutattam
mindenkinek és bejelentettem, hogy jelentkezni fogok rá. Így is tettem. Remegő
kézzel küldtem el a jelentkezésem utána pedig alig bírtam el aludni hetekig. De
nem jött semmi. Nem kaptam semmi választ pedig annyira reménykedtem.
Boldogságom szomorúsággá vált és reménytelen éreztem újra helyzetem. Megint
gyerekesen viselkedtem mintsem törődve a való élettel. Bolond vagyok. Egy
hibbant liba, aki mindent magáénak akar. Honnan vettem ezt a hülyeséget, hogy
majd én bekerülök az SM-be. Nem vagyok normális.
Nem volt kedvem tovább élni. A lét számomra veszni
látszott hisz egy olyan lány, mint én úgyse kapja meg azt, amit akar. Az álmaim
már tűnő ábrándok. Lemondtam róluk hisz úgyse vállnak valóra. Bármit tehetek,
értük ők szemtelenül cserbe hagynak, én pedig szélmalomharcokat vívok értük. Már majdnem lemondtam Chanyról mikor kaptam
egy levelet. Remegő kézzel bontottam ki és mikor elolvastam a szívem egyre
hevesebben vert a testem pedig önszántából kelt életre és saját, önfeledt
táncot járt. Visszahívtak és már az időpont is meg volt. Madarat lehetett volna
velem fogatni annyira boldog voltam. Nem lehetet volna semmivel se elrontani a
jó kedvem. Nem lett volna ellene méreg. Nevettem, kacarásztam, mint egy
kisgyermek ki élete első babáját kapja. Nem sokára találkozok újra veled
Chanyeol.


Iiiiiiiimááááádooom *-* nagyon jo volt :3
VálaszTörlésköszönöm :)
VálaszTörlés